Madarak

Ma délután amikor a házamban ellenőriztem a még tegnap próbából készített vályogtégláimat (majd egy következő bejegyzésben, talán holnap), feltűnt, hogy egy a falhoz támasztott korhadt gerenda végén valami száraz fűcsomó-szerűség van, pedig amikor azt a gerendát odatámasztottam (úgy fél éve ;-)) még nem volt rajta. Alaposabban szemügyre véve, rájöttem, hogy egy madárfészek, és benne is ült egy kismadár. Gyorsan hazamentem a fényképezőgépért, íme:

A madárnak nemigen jött be a fényképezés, mert elrepült, de így legalább lefényképezhettem a fészket belülről is:

Négy aprócska tojást láttam a fészekben. Ezután hátrahúzódva vártam, hogy visszajöjjön a madár. Jött is, a párjával együtt, repkedtek, csipogtak, a fészket is nézték, de nem maradtak ott. Magukra hagytam őket, és egy óra múlva amikor óvatosan belestem, a madár újra ott ült a fészekben.

Fal - a kezdet

Betemettem a szennyvízcsövet, helyreraktam a járólapokat (ezt még gyakorolni kell ;-P), és elkezdtem építeni a leendő fürdőszobám hátsó falát:

 Aztán mert még volt egy kis időm, kibontottam a képen jobb felől látható ablakot, és betonoztam neki egy alapot. A balra látható ideiglenes oszlop a tetőt tartja addig, amíg fel nem érek a fallal a gerendáig. ;-)

IE helyett Operát!

Beléptem az iwiw közösségi oldalra, és a lap legtetején egy Internet Explorer 8 reklámcsík fogadott. Némileg allergiás vagyok az ilyesmire, rögtön előkaptam az egyik myVIP-s reklámblokkoló scriptem, és átalakítottam iwiwes reklám-blokkolásra. Aztán meggondoltam magam. Maradjon csak ott a reklámcsík, de legyen mögötte valós tartalom. Íme az eredmény:

 A script természetesen elérhető a weblapomon: http://kaszazsolt.hu/userscriptek#iwiw

Kátyúk és virágok

A Gyomaendrődhöz közelebbi Kátyú-káty tábla közelébe valaki elhelyezett egy fejfát a "Búcsúzunk Az errejárók 1972-2010" felirattal, már az úttemetés napján. Most volt alkalmam lefényképezni. Íme:

Azóta is mindig friss virág van a fejfa (és a Kátyú-káty tábla) alatt is. Itt piros, ott fehér:

Úttemetés

Ma délután eltemették a Dévaványa-Gyomaendrőd közötti 4231. sz. utat. A sok kép miatt az eseményről inkább a weblapomon írtam: http://kaszazsolt.hu/?page_id=19

Véradás & beton

Ma elég zsúfolt napom volt. Reggel véradás - a legutóbb 8 előtt pár perccel értem oda, és bár nyolckor kezdődött, voltak előttem vagy ötvenen - ezért ma előrelátóan fél nyolcra mentem: én is voltam az első (aki odaért, mert aztán hárman valahogy elém kerültek...). A múltkor három és fél óráig tartott, most talán 20 perc lehetett az egész, bár most nem is voltak olyan sokan, mint máskor.
Miután hazaértem, a szomszéd tolókocsijával elugrottam a közeli tüzépre,  vettem egy mázsa cementet, meg fél mázsa meszet - homok és sóder még maradt valamennyi tavalyról. Hazaérve megszédültem, a világ kezdett elsötétülni, még le is kellett ülnöm, hogy jobban legyek, pedig még soha nem voltam rosszul véradás után. Valószínűleg nem kellett volna rögtön cipekedni...
Ezután pihenésképpen üldögéltem kicsit a számítógép előtt, majd elmentem szennyvízcsövet venni. Ez a szürke, olcsó 110 mm-es szennyvízcső nagyon silány anyagból van. Útközben hozzá-hozzáért a biciklim hátsó kerekéhez, és hazaérve látom, hogy a gumi teljesen elkoptatta a csövet, szinte teljesen kilyukadt... A gumin meg sem látszik. Végül is nem nagy a baj, a sérült rész felül lesz, a cső nyilván nem lesz tele sosem, meg amúgy is a föld alatt lesz.

Délután kiástam a leendő fürdőszobám hátsó falának alapját, ez alatt fog átmenni a szennyvízcső, és inkább most ástam ki annak is a helyét, minthogy majd a fal alatt kelljen átfúrni. Öt talicskányi beton ment bele, természetesen betonhálót is kapott, meg volt egy csomó üvegtörmelékem, aminek egy része most a beton alá került.

Kátyúk

Reggel, amint Gyomára bicikliztem, a 6-os kilométerkőnél a következő táblára lettem figyelmes:

Sajnos a telefonom csak ilyen képet tud csinálni, de íme közelebbről:

Úgy tűnik, hogy valaki nagyon megelégelte a "némileg" kátyús utat. ;-) A munkahelyemen elmesélve valaki említette, hogy máshol meg virágokat ültettek a kátyúkba. Itt ez nem lenne megoldható: nincs annyi virág. ;-P
Négy kilométerrel arrébb, a 10-es és a 11-es kilométerkövek közt ott a tábla párja is:

Sajnos az első képnél nem úgy fényképeztem, hogy az út is látsszon, pedig az az igazán kátyús. Van olyan mély gödör az úton, hogy tengelyig ellepi a biciklim kerekét. Régebben meredek volt, de hónapok alatt lekoptak a szélei, és mára már inkább lejtős dombvidékre emlékeztet az út. (Ezen a részen olyan rossz, hogy sokan lehajtanak az útról az itt-ott mellette lévő mezőgazdasági földútra, ami nagyságrendekkel jobb állapotú, és ott mennek.) Korábban már okozott nekem gondot kátyú, amikor eltört a biciklim teleszkóp-rugója. Azóta már többször betömték a lyukakat, a javítások után egy-két hétig kátyú helyett bukkanó volt, aztán kátyúk aszfalt-morzsalékkal töltve. Most is ilyen morzsalék borítja a kátyúk közti részeket. Itt-ott tenyérnyi, vagy még-nagyobb aszfalt és kődarabok hevernek az úton.
 Amikor a híradókban a nagyvárosiak panaszkodnak a rossz utaik miatt, mindig arra gondolok, hogy ha csak egyszer végig kellene menniük a Gyomaendrőd Dévaványa közötti úton, örülnének, hogy milyen jó munkát végez feléjük az útkarbantartó... ;-)